Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Alginátok

Fogászati alginát lenyomatanyaggal  először 1940-ben Wilding vett lenyomatot. Elsősorban olyan szájképletek lemintázására szolgál, amelyeken alámenős, retenciós, helyek és részletek vannak. Kitűnően alkalmazható az alginát lenyomatanyag akkor is, ha a maradék fogak nem állnak teljesen szilárdan az alveolusban. Ma leginkább antagonista lenyomatvételre használják.  Az alginátok finom por alakban kerülnek forgalomba. Tengeri vörös és barna moszatokból vonják ki az alginsavat, ami az alginátok legfontosabb alkotórésze. A vízben oldhatatlan alginsavat szódával keverve vízben oldódó nátriumalginátot kapunk. Ha a nátriumalgináthoz kálcium vegyületeket adunk, szilárd, de rugalmas, nem oldódó anyaghoz jutunk. A szükséges Ca-ionokat CaSo4 +2H2O (gipsz) hozzáadásával biztosítjuk. A lenyomatanyag összetétele: 10-15%-a nátriumalginát, 12%-a gipsz, 70%-a töltőanyag és egyéb adalékanyag. A töltőanyag összetétele: diatomaföld vagy infuzoriaföld (moszatokból származó SiO2) , talkum, bolus-alba, cinkoxid, kálciumkarbonát . Azért, hogy az anyag ne legyen olyan ragacsos és viszonylag keményebb legyen, a következő anyagokat keverik bele: nátrium-,kálium-,alumíniumszulfát, -citrát vagy -oxalát, lassítják a kötési reakciót, tehát lassító (retardáló) hatásuk van. A alginát por nedvességérzékeny anyag, ezért dobozban vagy műanyag tasakban kerül forgalomba. Érdemes perforált lenyomatkanalat használni, mert sima felületen nem tapad. A pontos lenyomatvétel alapja a por és a víz megfelelő arányának a betartása.  A mai alginátok kötési ideje hosszú, akár 72-től 120 óráig kiönthetőek és nem kell vízbe helyezni őket, elég egy jól záródó nylon tasakba tenni így pont annyi nedvesség marad benne, amennyi szükséges a dimenzióstabilitás érdekében. Színvátós alginátoknál a keményedés különböző fázisait az anyag színének változása jelzi.

Rendezés: