Egy friss tanulmány új megvilágításba helyezi a szájüregi fertőzéseket okozó baktériumok mennyiségéről és változatosságáról alkotott ismereteinket
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a szájüregi fertőzések jelentősen befolyásolhatják a szisztémás betegségek lefolyását és patogenezisét. Ez új veszélyforrást teremthet az egészségügy számára, éppen ezért kiemelten fontos kihívás a súlyos szájüregi fertőzéseket okozó szájüregi baktériumok beazonosítása és megfigyelése.
Iveta Ramonaite, Dental Tribune International
SOLNA, Svédország: Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a szájüregi fertőzések jelentősen befolyásolhatják a szisztémás betegségek lefolyását és patogenezisét. Ez új veszélyforrást teremthet az egészségügy számára, éppen ezért kiemelten fontos kihívás a súlyos szájüregi fertőzéseket okozó szájüregi baktériumok beazonosítása és megfigyelése. Mivel eddig csak kevés longitudinális vizsgálat foglalkozott a száj-, állkapocs- illetve arcüregi fertőzéseket okozó baktériumok célzott felismerésével, a svédországi Karolinska Institutet kutatói egy nemrégiben végzett tanulmány keretében azonosították be a legsúlyosabb szájüregi fertőzésekben tipikusan előforduló baktériumokat, meghatározva a kialakuló szájüregi mikrobiom jellegzetességeit. A tudósok reményei szerint a kutatás eredményei minden eddiginél pontosabb betekintést nyújthatnak egyes szájüregi baktériumok és egyéb betegségek közötti összefüggésekbe.
Prof. Margaret Sällberg Chen. (Fotó: Stefan Zimmerman)
A Karolinska Institutet kutatói tanulmányukban súlyos szájüregi fertőzésektől – főként fogászati tályogoktól és állkapocscsontgyulladástól – szenvedő betegek mintáit vizsgálták. Ezeket a mintákat 2010 és 2020 között gyűjtötték be a Karolinska Egyetemi Kórházban, hogy összeállíthassák a leggyakrabban előforduló baktériumok listáját. A vizsgálatban összesen 1014 minta szerepelt, amelyeket az adott. élő baktériumok gyors azonosítását elősegítő MALDI-TOF elnevezésű tömegspektrometriai módszerrel elemeztek.
A teljes vizsgálati időszak alatt összesen 102 baktériumfajt azonosítottak, mintánként 1-től 7 fajig terjedő tartományban.
„Itt számoltunk be először a Stockholm megyében tíz év leforgása alatt, bakteriális fertőzésekből begyűjtött minták mikrobiális összetételéről" – tájékoztatott sajtóközleményében Prof. Margaret Sällberg Chen, a Karolinska Institutet Fogorvosi Tanszékének munkatársa. „Az eredmények arra utalnak, hogy számos, szisztémás betegségekkel összefüggő bakteriális fertőzés folyamatosan jelen van, sőt egyesek megjelenése még fokozódott is Stockholmban az elmúlt évtized során.”
A kutatók megállapították, hogy a mintákban többnyire a firmicutes (51%), a bacteroidetes(19%), a proteobaktérium (12%) és az aktinobaktérium (5%) törzsek jelenlétét sikerült kimutatni. Mindezek mellett a Streptococcus spp. (36%), a Prevotella spp. (18%) és a Staphylococcus spp. (11%) baktériumtörzsek fordultak elő a leggyakrabban. A kutatók azt is megállapították, hogy a vizsgálat időtartama alatt néhány baktériumtörzs, például a Streptococcus anginosus és az Eikenella corrodens megjelenése jelentős mértékben fokozódott, míg más baktériumok mennyisége minimálisan nőtt, vagy változatlan maradt.
Dr Volkan Özenci. (Fotó: Stefan Zimmerman)
„Kutatásunk eredményei új megvilágításba helyezik a szájüregi fertőzésekben előforduló káros mikrobák változatosságáról és gyakoriságáról alkotott eddigi ismereteinket – nyilatkozta Prof. Chen. „Ezek a megállapítások nemcsak a fogorvoslás szempontjából fontosak, hanem azért is, mert segíthetnek megérteni a fogászati fertőzések és az egyes alapbetegségek összefüggéseit. Ha egy bizonyos baktérium megfertőzi és károsítja a szájüreget, akkor erősen valószínűsíthető, hogy a fertőzés terjedésével a szervezet más részein is képes károsítani a szöveteket” – tette hozzá a professzor.
Mivel a szóban forgó tanulmány egyközpontú epidemiológiai vizsgálat volt, további, kiterjedtebb vizsgálatokra is szükség lehet az eredmények érvényességének igazolásához. „Most abban bízunk, hogy a fogorvosok még készségesebben hajlandóak együttműködni a klinikai mikrobiológiai laboratóriumokkal, hogy jobban megismerjék a fogászati fertőzéseket okozó baktériumokat, és ezáltal is javulhasson a szájüregi fertőzések diagnosztikája és terápiás kezelése” - mondta Dr. Volkan Özenci, az intézet laboratóriumi orvostudományi tanszékének klinikai bakteriológia adjunktusa.
A tanulmány leírása „Súlyos szájüregi fertőzések klinikai mikrobiológiai azonosítása MALDI-TOF tömegspektrometria módszerével: egy 11 éves (2010 – 2020 között) Stockholm megyében zajló epidemiológiai kutatás története” címmel a Microbiology Spectrum szakfolyóirat 2022. november 24-i online számában jelent meg először, még a nyomtatott lapszámban való közzététele előtt.