Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap > Hírek >

Felületfertőtlenítés 101

Felületfertőtlenítés 101

A fogorvosi praxisban javasolt, leghatékonyabb felületfertőtlenítési módszerek ...

Látszólag teljesen egyszerű és egyértelmű, hogyan kell kinyitni egy fertőtlenítő kendős dobozt, vagy lefújni valamit fertőtlenítőszerrel, majd szárazra törölni. Valójában viszont minden fertőtlenítőszernek megvan a saját, konkrét használati szabálya, amelynek részleteit a gyártó határozza meg.

Felületfertőtlenítés 101

Robert Elsenpeter

Egyes dolgok olyan egyszerűek és egyértelműek, hogy látszólag nem szorulnak további magyarázatra. Néhány esetben viszont mégis érdemes kitérni a részletekre, és a felületfertőtlenítés kérdése éppen ilyen eset. Na de, hol itt a kérdés? Hiszen elvileg csak jól bele kell dörzsölni a vegyszert a felületbe, majd szárazra törölni. Nos, azért mégsem ennyire egyszerű a helyzet. A felületfertőtlenítés nagy jelentőségű fogaskerék a fertőzések elleni védekezés gépezetében, de sajnos épp ezért tekintik magától értetődőnek.

Vegyi szempontok
A folyamat a fertőtlenítő vegyszerekkel kezdődik, amelyek használatát a Környezetvédelmi Ügynökség [Environmental Protection Agency (EPA)] szabályozza.

„A hatékony fertőtlenítéshez célirányos vegyszerek kellenek” – hangsúlyozza Jackie Dorst okleveles dentálhigiénikus, fertőzésmegelőzési tanácsadó és előadó. Voltaképpen a rovarirtók kategóriájába tartozó fertőtlenítőszereket a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) felügyeli. Ezek a vegyszerek mérgező hatásúak, éppen ezért képesek elpusztítani a mikroorganizmusokat. Az egészségügy területén értelemszerűen olyan vegyszereket alkalmazunk, amelyek elpusztítják a baktériumok, a gombák és a vírusok kategóriájába tartozó, patogén mikroorganizmusokat, az EPA pedig különféle hatékonysági kategóriák szerint osztályozza és engedélyezi a fertőtlenítőszereket.”

Ezek a fertőtlenítőszer-kategóriák eltérő toxicitási szintet képviselnek.

„Az alacsony koncentrációjú fertőtlenítőszerek leginkább olyan hagyományos, takarító jellegű vegyszerek, amelyeket bármely közintézményben használhatnak pandémia idején” - mondja Dorst. „Nyilván mindannyian tapasztaltuk már, hogy az élelmiszerboltokban és a kiskereskedésekben használt bevásárlókocsikat fertőtlenítőszerrel törölték át vásárlás előtt. Ehhez többnyire kisebb koncentrációjú fertőtlenítőszereket használtak, nem pedig az EPA E- listáján szereplő, magasabb hatékonyságú, az egészségügyben engedélyezett fertőtlenítőszereket, amelyek képesek elpusztítani az említett patogén vagy betegséget okozó mikroorganizmusokat. Az egészségügyben használt fertőtlenítőszerek a középszintű kategóriába sorolhatók.”

„Persze vannak olyan nagy koncentrációjú fertőtlenítőszerek, amelyeket „hideg sterilizálónak” is neveznek – főként a fogorvosi rendelőkben – állítja Dorst. „Ezek a nagy hatékonyságú fertőtlenítőszerek elpusztítják az összes élő mikroorganizmust, de a spórákat többnyire nem, ráadásul nagyon mérgezőek. Ezek után nyilvánvaló, hogy ha egy folyadék, amelybe az eszközeinket áztatjuk képes mindent elpusztítani, súlyosan toxikus, és rendkívül veszélyes lehet a használójára nézve.”

Az egészségügyi környezetben alkalmazható vegyi anyagokat egy külön lista tartalmazza.

„Az EPA úgynevezett E-listája kifejezetten az egészségügyi fertőtlenítőszerekre vonatkozik” – tájékoztat Dorst. „Amennyiben egy fogorvosi rendelő szeretne meggyőződni arról, hogy az általa használt fertőtlenítőszer engedélyezetten alkalmazható egészségügyi célokra és valóban elpusztítja a patogén mikroorganizmusokat, kikeresheti ezt az információt a termék címkéjén, vagy a használati utasításában, illetve megállapíthatja a termék EPA regisztrációs számát, amelynek segítségével utánanézhet az EPA E-listájában.”

A használati utasítások betartása

Látszólag teljesen egyszerű és egyértelmű, hogyan kell kinyitni egy fertőtlenítő kendős dobozt, vagy lefújni valamit fertőtlenítőszerrel, majd szárazra törölni. Valójában viszont minden fertőtlenítőszernek megvan a saját, konkrét használati szabálya, amelynek részleteit a gyártó határozza meg.

„Tapasztalataim szerint sokan el sem olvassák a gyártó utasításait, vagy a címkén található információkat az általuk éppen használt termékről – jegyzi meg Karen Gregory szakápoló, a Total Medical Compliance megfelelőségi tisztviselője és oktatási igazgatója – és arról sem gondoskodnak megfelelően, hogy a fertőtlenítőszer mindvégig a szennyezett felületen maradjon a megadott hatóidő alatt. Pedig csakis az garantálja a felület megfelelő fertőtlenítését, ha pontosan betartják a megadott hatóidőt.”

A „hatóidő” a fertőtlenítőszerek helyes használatának varázsigéje.

„Ez a kifejezés mindennek a kulcsa” – hangsúlyozza Dorst. „Mennyi ideig tart a hatóidő? Az attól függ: 1 perctől 10 percig bármennyi lehet. Nyilván nem a legrövidebb hatóidő a nyerő, ami csupán néhány egyszerűbb mikroorganizmust képes elölni, például a gyermekbénulás vírusát. A termék címkéjének elején talán csak 5 különböző mikroorganizmus szerepel a listán, és az állítják, hogy „fél perc alatt elpusztít mindent”. De amikor megfordítjuk a címkét, és elolvassuk az egészségügyi területen alkalmazott, hatékony fertőtlenítésre vonatkozó részletes használati utasítást, a gyártó többnyire azt javasolja, hogy: »…az összes kórokozó elpusztításához hagyja hatni legalább 5 percig«. Vagyis vissza kell térni az alapokhoz, amikor eldöntjük, hogyan használhatjuk a leghatékonyabban az adott fertőtlenítőszert.”

Sajnos még a legtapasztaltabb szakemberek is hajlamosak engedni a régi, rossz rutinnak.

„Nemrég beszéltem erről egy szakorvossal, akinek sokáig elkerülte a figyelmét, hogy a »lefújás – törlés – lefújás« fertőtlenítési folyamat »törlés« része a kérdéses felület papírtörlővel való letörlését jelenti” - meséli Gregory. „Az illető azt hozta fel mentségére, hogy egyszerűen el sem olvasta a használati utasítást. Véleményem szerint felnőttként többnyire nem olvassuk el a használati utasításokat, legyen szó bármiről. Az orvos pedig annyira koncentrál a rendelő forgalmára és a soron következő betegre, hogy nem fordít kellő időt és figyelmet a tisztítási és fertőtlenítési folyamatokra. Sajnos ezt gyakran megalapozza az a téves meggyőződés, hogy »Tudom, mit teszek, elvégre régóta dolgozom a szakmában«.”

Bármilyen szájbarágósan hangzik, ismételten hangsúlyoznunk kell a személyzet minden tagjának, hogy a hatékony fertőtlenítés lényege a megfelelő hatóidő betartása.

„A hatóidő vonatkozásában gyakran érzem úgy, hogy sokan nincsenek is tisztában azzal, mennyi az az 1 perc, vagy 3 perc” – mondja Gregory. „A hatóidő nem más, mint a csíraölő intervallum. Vagyis a felületnek megfelelő időn át kell érintkeznie a fertőtlenítőszerrel, hogy az elpusztíthassa a felületen lévő kórokozókat.”

Az is fontos, hogy a személyzet megfelelően gondoskodjon saját testi épsége védelméről a fertőtlenítőszerek használata közben.

„Az emberek többségének fogalma sincs arról, milyen gyakran kerülnek kapcsolatba ezekkel a felületfertőtlenítő vegyszerekkel – jegyzi meg Gregory – így könnyen meglehet, hogy nem is óvják magukat tőlük. Az egészségügyi dolgozók mindössze egy év leforgása alatt is többezer alkalommal érintkezhetnek ilyen vegyszerekkel. Sajnos túl gyakran hallok olyan vezetői kijelentéseket, hogy »…egyik-másik felülettisztítást és fertőtlenítést végző alkalmazottam nem visel védőkesztyűt«. Szóval, azt hiszem nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek komoly vegyi anyagok, amelyek használata közben érdemes védekezni azok ártalmai ellen.”

Alkalmazásmód
A felületfertőtlenítés másik fontos szempontja a fertőtlenítő termék alkalmazásának módja.

„A felületnek teljesen tisztának kell lennie, mielőtt fertőtlenítenénk” – emlékeztet Dorst. „Csak tisztítás után következhet a fertőtlenítőszer felvitele, és bizonyára ismerős mindenkinek az a mondat is, hogy »Ne távolítsuk el a felületről a megadott hatóidő végéig, hogy minden mikroorganizmust elpusztítson«. Ez az a fontos információ, amely általában a fertőtlenítő termékek címkéjének hátoldalán levő, részletes gyártói használati utasításban szerepel.”

Az sem mindegy, hogyan viszik fel a felületre a fertőtlenítőszert: tehát rápermetezve, vagy pedig a vegyszerrel előre átitatott törlőkendő révén, ugyanis mindkét alkalmazás eltérő módszert igényel.

„A rendelők többsége – főként kényelmi szempontok miatt – áttért a fertőtlenítő kendők használatára” – állítja Dorst. „Persze minden törlőkendő más. Némelyek kisebbek, mások nagyobbak. Néhány fertőtlenítő kendő több vegyszert tartalmaz – ezeket azok, amelyek érzésre is nedvesebbnek tűnnek, ami kimondottan előnyös tulajdonság. Amikor a fogászati asszisztens vagy a dentálhigiénikus kiveszi a törlőkendőt a csomagolásából, célszerű, ha lehúzza róla a felesleges folyadékot, mert így megelőzheti, hogy más felületre is rácsöpögjön a fertőtlenítő. Ugyanakkor a törlőkendőnek elég nedvesnek kell lennie ahhoz, hogy a tenyerében összenyomva pár csepp vegyszert kifacsarhasson belőle. Ha nem ennyire nedves, és facsarás hatására sem csöpög ki belőle fertőtlenítő folyadék, akkor a törlőkendő túl száraz, azaz nincs benne elég vegyszer ahhoz, hogy nedvesen tartsa a felületet a hatóidő alatt, és ezáltal minden kórokozót elpusztítson.”

A személyzetnek figyelnie kell a felületi fertőtlenítőszerek alkalmazási módjára: vagyis azok helyes felvitelére, és az alapos tisztításra.

„Nem mindegy, milyen technikával törlik le ezeket a felületeket” – hangsúlyozza Dorst. „Egy gyors átsimítás kevés, mert kihagyhat néhány kritikus területet. A norovírus, vagy a kanyaró már a kórokozó néhány töredéknyi élő részecskéje révén is képes betegséget terjeszteni. Vagy amint azt nemrég megtapasztalhattuk, egy COVID-fertőzött köhögésével a levegőbe permetezett nyálcseppek bármely felületen megtapadhatnak, és ha nem tisztítják meg őket – majd a beteg kezelése közben az orvos, akár kesztyűben is megérinti ezeket a felületeket –, fennáll a veszélye, hogy megfertőzi a beteget (úgynevezett keresztszennyeződés révén).”

Önellenőrzés
A fertőző felületi szennyeződéseket nehéz – sőt, többnyire inkább lehetetlen – szabad szemmel észrevenni, épp ezért fontos a megfelelő vegyszer és a jó fertőtlenítési technika alkalmazása a fertőzések megelőzése érdekében.

A Járványkezelési és Megelőzési Szervezet [Organization for Safety, Asepsis and Prevention (OSAP)] megbízásából készített, Ha a nyál piros lenne című oktatóvideó megdöbbentő szemléletességgel ábrázolja, milyen sok felülettel érintkezhet a kezelt beteg nyála a rendelőben – a személyzet tagjai is beleértve.

„Csak bíztatni tudok mindenkit, hogy nézzék meg ezt a videót” – mondja Dorst – ugyanis a kísérlet némi festék segítségével teszi láthatóvá számunkra, mi mindenre fröccsenhetnek rá a vörösre színezett nyálcseppek egy fogorvosi rendelőben, miért ajánlott védőöltözéket viselni, és milyen felületeket célszerű mindenképpen letisztítani, fertőtleníteni.”

„A Ha a nyál piros lenne című videó bemutatja az átlagos fogászati ellátás során előforduló, összes szennyeződési lehetőséget” – teszi hozzá Gregory. „Ha szabad szemmel is látnánk, mi minden szennyezett, bizonyára meglepődnénk. Így viszont könnyen előfordulhat, hogy marad pár szennyezett felület a rendelőben, amelyet csak azért nem tisztítunk meg kellő alapossággal, mert nem látszik rajta feltűnő szennyeződés. A tanulság tehát az, hogy vegyük komolyan minden rendelői felület tisztítását és fertőtlenítését, mert lehetnek olyan területek, amelyek annak ellenére fertőzésveszélyesek, hogy szabad szemmel nem látni rajtuk vért, vagy egyéb szennyeződést. Ne feledkezzünk meg egyetlen olyan felületről sem, amelyhez hozzáérhetett a kezünk vagy ahová esetleg szennyezett eszközt tettünk le, és gondoskodjunk ezek alapos és szakszerű letisztításáról.”

Dorst a Highlight nevű termék használatát ajánlja, amely lényegében egy színes adalékanyaggal kiegészített, hagyományos folteltávolító, de alkalmazása mindenki számára láthatóvá teszi, hova került, és hova nem a tisztítószerből.

„A fertőtlenítőszereket kiegészítő Highlight-hoz hasonló elven működő, egyéb vizuális segédeszközök alkalmazása komoly edukációs előnnyel járhat a fogorvosi rendelőben” – jelenti ki Dorst. „A rendelő személyzetéhez csatlakozó új csapattagoknak – de még a régi, tapasztalt fertőzésmegelőzési szakemberek is –, hasznos emlékeztetőként szolgálhat, hogy mindig alaposnak járjanak el a tisztítási-fertőtlenítési folyamat során és ne kerülje el a figyelmüket egy olyan felületet sem, amely véletlenül betegséget terjeszthet.”

A felületi fertőtlenítés egyszerű rutinfeladatnak tűnhet, mégsem szabad félvállról vennünk, mert ha elbagatellizáljuk ezt a folyamatot, az az első lépés lehet egy súlyos vétség felé vezető úton.